Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


rtv részletes

2012.09.21

Karrierje során a színésznő először alakít negatív karaktert és akcióhőst az Átok című sorozatban, de mindkét szerepet élvezi. Maga a filmsorozat is újdonságnak számít: családtörténet egy kis szürreális színezettel.

Az M1-en hetente hétfőn jelentkező Átok című sorozat legutóbbi évada óta eltelt néhány hónap. Ekkora kihagyás után mennyire nehéz felvenni a fonalat?

  • Az én figurám az előző évadban lépett a színre, keveset lehetettrtvreszletes_2012.jpg tudni a karakterről. Még nem bontakozott ki az a szál, amit én képviselek a történetben. Az irányvonalak természetesen megvoltak, de kicsit kibővült, egy picit talán át is alakult és nagyobb hangsúlyt is kapott a karakter. Ebből a szempontból a több hónapos kihagyás nekem nem jelentett különösebb problémát. A szerepem folyamatosan alakul, és ismerve Mátyássy Áron rendezőt és a csapatot, ez így is marad.

Mit lehet megtudni Krisztináról, az ön által megtestesített szereplőről?

  • Nem szeretem ezt a kifejezést, hogy negatív figura, szerintem ilyen nincsen, mert önmaga számára senki nem az, hiszen a saját igazát próbálja megtalálni. Nem úgy játszom, hogy én most gonoszt alakítok, de mégiscsak abba a csapatba tartozom, amely megnehezíti az Átokban középpontban álló család életét. Az azért legyen meglepetés, hogy Krisztina ármánykodásai milyen szintet érnek el ebben az évadban.

Lehet azt mondani, hogy ez az a szál, ahol a film ellép a megszokott családtörténetektől?

  • Főleg az előző évadon ívelt át egy szürreális vonal, és a most induló harmadikban is akad hétköznapinak nemigen nevezhető esemény. Az is elmondható, hogy olyan dolgok, amelyek az Átokban történnek, egy átlagos családban nem fordulnak elő. Persze ebben is akadnak mindennapos problémák, szerelem, válás, napi gondok, de ezen túl egy krimi is kibontakozik, amelyhez Krisztinának is köze van.

Kívülállóként mindig nehéz belegondolni, hogy ha egy színész negatív karaktert játszik, akkor az miként hat a mindennapi életére. Amint leáll a kamera vagy legördül a függöny, máris kilép a gonosz szerepéből?

  • Abban a pillanatban, hogy azt mondják: vége a jelenetnek, az én szerepemnek is vége. Nem úgy van, hogy forgatás után hazamegyek és a kisfiamon vezetem le a dühömet, mert én egész nap gonoszt játszottam. Ez egy szerep, ez a munkám.

Jó néhány színész kifejezetten szeret a „rossz” bőrébe bújni, mert nagyobb kihívásnak tartja. Önhöz milyen figurák állnak közelebb?

  • Nem szoktam negatív szereplőket alakítani, talán ez az első az életemben. Amit ebben nagyon élveztem, az az Áronékkal való munka, hogy egy ilyenfajta sorozatban benne lehetek. Kiváló a csapat, öröm velük dolgozni. Annyit talán elárulhatok a sorozatbeli Krisztináról még, hogy egy kicsit akcióhőssé vált – a hőst most nem szó szerint kell érteni –, és én ezt borzasztóan élveztem. Egy idő után a kollégák már azzal viccelődtek: „gyere, Angelina, kezdődik a jeleneted”. Először persze rettenetesen szorongtam, hogy egy szűk folyosón el kell sütnöm egy fegyvert, és mi lesz, ha megsüketülnek a kollégák, mi jön ki a fegyverből elölről-hátulról, kilövöm-e a saját szememet. Természetesen nagyon biztonságos minden, csak aki előtte sosem csinált ilyet, annak szokatlan az egész. De ez az a helyzet, amikor egy színész igazán játszhat, és ha az ember színész lesz, akkor örök életére egy nagy gyerek maradhat, ez pedig ennek a szakmának az egyik legnagyobb előnye.

 

Bera Emese, 2012. 09. 21.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.