Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nők Lapja Cafe (1)

2009.11.09

Nők Lapja Cafe - Vadas Zsuzsa (2001. 08. 22.)

 

A két Balázsovits: "Nagyon hasonlítunk"

Balázsovits Edit a fiatal színészgeneráció egyik legtehetségesebb tagja, akinek gyakorlatilag esélyt sem adott a sors arra, hogy elkerülje a színpadot. Édesanyja, Almási Éva, szépségével és tehetségével is kitűnik a magyar színésznők közül. Édesapja, Balázsovits Lajos, aki évek óta a Játékszínt igazgatja, filmjeinek köszönhetően a magyar lányok álma volt a hetvenes és a nyolcvanas években, és jó ideig az ország legfoglalkoztatottabb művészei közé tartozott.

Edit felnőttként gyakran azon kapja magát, hogy egy-egy mozdulata, ahogy reagál valamire, az édesapját idézi. Tény, hogy nagyon hasonlítanak egymásra. Két egyforma ember óhatatlanul ütközik, így velük is előfordul, hogy összekapnak néha. Abban viszont biztos, hogy ha bármi baj érné, apja a tűzön is átjönne, hogy segítsen.

– Anyu folyamatosan értesül arról, épp mi történik velem, apu nem követi ennyire szorosan a mindennapjaimat, de az igazán fontos dolgokat egyszerűen tudja. Nem kell semmit se mondanom.

Editet édesapja tanította meg korcsolyázni, biciklizni, síelni.
– Emlékszem, egy partvisnyelet dugott a bringa nyerge alá, és futott mögöttem. Tekertem, ahogy csak tudtam, ő meg loholt. Aztán úgy gondolta, hogy már mehetek egyedül, és elengedett. Hatalmasat estem. Korcsolyázni is ő tanított, rettenetesen fel tudtam bosszantani, ha piszmogtam a cipőfűzéssel. A jégen már nem volt gond. Rengeteget szánkóztunk a Normafánál. Síelni is elvitt.

A színésznő szerint édesapjának hihetetlenül jó humorérzéke van. Dőltek a nevetéstől, amikor a síelésből hazaérve Balázsovits Lajos előadta feleségének, ahogy csúszik lánya után irányíthatatlanná vált sílécein, nem hagyva ki a csúfos megérkezést sem.


Ő a gavallér

Edit, ha teheti, inkább kényelmes, mint feltűnő ruhákat visel. Apja viszont nagyon szereti, ha csinosan öltözik, ezért időnként elviszi vásárolni. Ilyenkor nincs megállás. Először rábeszéli lányát egy magas sarkú cipőre, aztán már mutatja is a hozzá illő táskát, övet.

Édesapjával próbálta ki először azt is, hogyan mulatnak a nagyok. Amikor az apa úgy gondolta, hogy gimnazista lánya előbb-utóbb úgyis elmegy kocsmázni, egyik este rászólt, hogy öltözzön. Mindenhová elvitt a városba, ahová ő is járni szokott. Hajnalig mulattak. Valamiért egy hétköznap vágtak neki, és Edit másnap délelőtt azt érezte az iskolában, hogy nem biztos, hogy megéri az estét. De a másnaposság okozta kellemetlen tüneteknél sokkal erősebb volt a büszkeség. Boldog volt, mert neki ilyen apja van.


Egy herceg se lett volna elég jó

Edit ötéves korában – már akkor is megnézte a fiúkat – biztos volt benne, hogy sose talál olyan szépet, mint "az apu". Egyértelmű volt, hogy kizárólag hozzá fog feleségül menni. Az apró lánykának különösen tetszett, hogy édesapja olyan magas, és ez valahogy kritériummá vált. Még nagylány korában is lenyűgözték a hórihorgas fiúk.

A gimnáziumban egy barátja volt, akit az apja nagyon szeretett. Utána hosszú ideig egyetlen srác sem tetszett a papának. Egyikük sem felelt meg annak az elvárásnak, amelyet egy szem lánya udvarlói felé támasztott. Edit szerint akkoriban egy herceg sem lett volna elég jó. Aztán javult a helyzet, a zord apa enyhébben ítélte meg a fiúkat: "Igaz nem ilyenre számítottam, de szereti a lányt, és ez a lényeg." Elfogadta azt, akit a lánya választott. Edit és párja, Kaszás Attila nemrég új lakásba költöztek, természetesen a szülők is segítettek a rendezkedésnél.

– Tologattuk a bútorokat, én egy kicsit felpörögtem, ilyenkor nem egyszerű körülöttem lenni. Apu, miközben szerelte a lámpákat, csendesen megjegyezte, hogy ő rémesen szeret engem, de annak kifejezetten örül, hogy a lánya vagyok és nem a felesége.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.